Sugárzó gyógynövények

Egyes gyógynövényekről az a hír járja, hogy „gyógyító" rádiumsugárzásúak. A Natúrsziget szerkesztőségének felkeltette érdeklődését ez a titokzatos sugárzás. Gondoltuk, járjunk hát utána és derítsük ki, valóban így van-e? Tényleg sugározhatnak egyes gyógynövények, és ha igen, jó-e ez nekünk?

Gyógynövényekkel foglalkozó internetes oldalakat böngészve én magam is hamar rátaláltam erre a rejtélyes „sugárzó" érdekességre. A korpafűfélék (Lycopodium clavatum) és a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) esetében is több helyen megemlítik a „gyógyító" rádiumsugárzást, de felmerül a kérdés: valóban gyógyító lenne ez a sugárzás egy emberi fogyasztásra szánt növényben? Jó-e nekünk, ha rádiumtól sugárzik egy gyógytea?
Rádium, a ritka fém

A rádium fehér színű, rendkívül ritka radioaktív nehézfém. Tiszta fémrádiumból igen kevés található a Földünkön. A világ fémrádium készlete becslések alapján csupán 5,5 kg. Ez lenne a szóban forgó növényekben? Igen kevés az esélyünk, hogy néhány száz forintért ilyen értékes kincshez juthatnánk a fitotékákban. De akkor mi sugározhat benne?

Természetes körülmények között elsősorban a talajban jelen lévő uránérc radioaktív átalakulása során keletkező, úgynevezett rádiumizotópokkal találkozhatunk. Összesen 28 rádiumizotóp ismert, és ezek közül a természetben leggyakoribb a Ra-226 nevű sugárzó rádiumizotóp. Ennek az izotópnak1600 év a felezési ideje, ami azt jelenti, hogy a szárított gyógynövényben és egyéb élelmiszerekben esetlegesen jelen lévő radioaktív Ra-226 atommagok száma 1600 év alatt csökken a felére. Ugyan kinek lenne ideje néhány ezer évig kevergetni egy gyógyteát, míg elillannak belőle a káros összetevők?

Valóban sugároznak-e az említett gyógynövények?

Miután több, gyógynövényekkel foglalkozó írásban is megemlítik a fenti gyógynövények rádiumtartalmát, gondoltuk, tegyünk egy próbát. Zsebre vágtunk egy Geiger-Müller számlálót, és irány a közeli gyógynövény szaküzlet. Az ajtón belépve kedvesen fogadtak, és csak a bejárat fölé erősített szélcsengő szólat meg, a kis mérőműszer csendben lapult a kabátzsebben. Így megnyugodva, a gyógyteák széles választékából teljes biztonságban válogathattunk, és hamarosan megleltük a kérdéses növényekből készült szárítmányt rejtő zacskókat is. Pár perccel később néhány ezer forinttól megszabadulva, egy teletömött táskával térhettünk haza.

nehézszagú gólyaorrkorpafűKezdődjön a vizsgálat! Gondoltuk, esetleg ráakadhatunk a radioaktív anyagok bomlását kísérő sugárzások egyikére. Először megmértük a pillanatnyi háttérsugárzást, majd betápláltuk a kis masinánkba, és ezután elvégeztünk a korpafüvet és a gólyaorrt rejtő tasakocskák vizsgálatát. Az eredmény egy kicsit lehangoló volt. Nyomát sem találtuk a „gyógyító" sugaraknak. A külsőleg alkalmazott, gyógyfűvel töltött párnácskák esetében biztosan nem ez a növény gyógyhatásának titka. Mérési eredményünk ellenére azonban mégis elképzelhető, hogy igen csekély mértékben ugyan, de tartalmazhatnak rádiumot a különféle gyógynövények, élelmiszerek, ásványvizek. Ennek kimutatásához viszont már laboratóriumi berendezésekre van szükség.

Mit érdemes tudni a rádiumról?

Ismerkedjünk meg egy kicsit jobban ezzel a radioaktív elemmel! A rádiumot 1898-ban Marie Curie fedezte fel, majd követően széles körben kezdték alkalmazni a gyógyászatban és az iparban. Akkoriban sokan csodatévő szernek tartották, és hamarosan beépült a mindennapok fogyasztási termékeibe. Készült rádiumtartalmú fertőtlenítő hatású fogkrém, szappan, és még sok egyéb készítmény. A rádiumsókat fluoreszkáló tulajdonságuk miatt órák világító számlapjának festéséhez használták.

Ahogy azonban az éremnek is két oldala van, úgy hamarosan a rádiumról is kiderültek más tulajdonságok. „Ha valaki hosszabb ideig dolgozik, fogalakozik vele, fejfájást kap, vérmérgezés állhat elő, a kezei kisebesednek tőle" – olvasható egy, az 1900-as évek elejéről származó írásban.

Később Marie Curie megbetegedése és halála (csontvelőrák) felhívta a figyelmet ennek az elemnek a mérgező tulajdonságára, és nem sokkal később már számos munkahelyi megbetegedésről is egyértelműen kiderült, hogy a rádiumnak voltak tulajdoníthatók.

Repkedő magocskák – avagy a titokzatos rádiumsugárzás

Radioaktív bomlás során alapvetően háromféle sugárzás keletkezik: alfa, béta és gamma. A rádium izotópja, miközben egy másik elemmé alakul át, radioaktív sugárzást bocsát ki magából. Hogy érthetőbb legyen, képzeljünk el egy kosár narancsot, amelyben a gyümölcsök igen érdekes tulajdonsággal rendelkeznek. Varázsnarancsok. Miközben figyeljük a kosár tartalmát, észrevesszük, hogy az egyik narancs furcsán kezd viselkedni. Mocorogni kezd, remegni, majd hirtelen a közepéből kirepül egy apró magocska, és varázsütésre fényesen világító citrom lesz belőle. Miközben fogynak a kosárból a narancsok, különféle gyümölcsök jelennek meg, a kosár körül pedig repkedő magok és apró porszemcsék záporoznak, ezt a csodát pedig fényes villanások világítják meg. Ez bizony a valóság!

Valami hasonló történik a Ra-226 izotóppal is, csak számunkra láthatatlanul parányiak ezek a részecskék. Úgy 1600 év alatt a fele átalakul radongázzá. Eközben a radioaktív bomlás során alfa- és gamma-sugárzás lép ki belőle. A narancsból kirepülő apró magocskák jelentik az alfa-sugárzást, az apró repkedő porszemek a béta-sugárzást, a fényesség pedig a gamma-sugárzást

Szervezetünk és a sugárzás

Sok ember, amikor meghallja ezt a szót, görcsbe rándul a gyomra, és rögtön eszébe jutnak az atomenergia iparban bekövetkezett balesetek, a második világháborút lezáró, Japán elleni atomtámadások. A csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa és a hadipari kísérletek káros, sok esetben halálos hatásairól mindenki hallott már.

Kevesen tudják viszont, hogy körülöttünk kisebb-nagyobb mértékben minden sugároz. Természetes radioaktív sugárzás a nap 24 órájában folyamatosan éri a szervezetünket. Radioaktív elemek találhatóak a talajban, az ivóvízben, a belélegzett levegőben, sőt még az elfogyasztott élelmiszereinkben is. A világűrből pedig folyamatosan kozmikus sugárzás éri testünket, hasonlóan a nap fényéhez. E sugárzások nélkül ki sem alakulhatott volna az élet.

Alfa, gamma

A legnagyobb roncsoló erővel az alfa-sugárzás rendelkezik, károsító hatása 20-szor erősebb, mint a gamma-sugárzásé. Nagy energiáját viszont igen hamar elveszíti. Levegőben csak néhány cm-t képes megtenni. Áthatoló képessége igen csekély, már a bőrünk legfelső rétegén, az elhalt hámsejteken sem képes áthatolni, így tehát külsőleg szinte veszélytelen. Egy csupán alfa-sugárzású tárgyat akár a kezünkben is tarthatnánk. A szervezetbe kerülve lenyeléssel, belélegzéssel, bőrön át felszívódva azonban már nagyon komoly veszélyt jelenthet!

A rádium-226 alfa-sugárzással bomlik, gyenge gamma-sugárzás kíséretében. Szervezetünkbe kerülve és ott felhalmozódva komoly megbetegedések okozója lehet. A kalciumhoz hasonló viselkedésének köszönhetően a csontokban, elsősorban a gerincben és az ízületekben rakódik le, és csak igen lassan ürül ki. Biológiai felezési ideje 45 év. A felhalmozódott rádium csontdaganatokat, leukémiát okoz, de a lágy szövetekben kialakult rák is összefüggésbe hozható a beépült rádiummal, amihez a különféle külső sugárzások is hozzájárulhatnak.

Élelmiszerek, ivóvizek, és természetesen a gyógyteák esetében is ezért jelenthet problémát a vonatkozó egészségügyi határértékeknél magasabb rádiumtartalom. Ha a korpafű és a gólyaorr magas rádiumtartalmú lenne, komoly gondot okozhatna a szárított porának, spóráinak belélegzése, vagy a belőle készült főzet rendszeres, nagy mennyiségben történő fogyasztása.

Radioaktív növények és sugárzó méhkaptárok

Hogyan kerülhet a gyógynövénybe radioaktív szennyezés? Alapvetően kétféle úton. A növény az anyagcsere folyamatai során természetes eredetű rádiumot és egyéb radioaktív elemet vehet fel a talajból, illetve a különféle környezetszennyezések hatására a szennyezett levegőből, a talaj közeli szennyezett vizekből kerülhet radioaktív elem a növénybe.

A növények rádiumtartalma tehát alapvetően a talaj rádiumtartalmától függ. Azokon a területeken, ahol a háttérsugárzás értéke alacsony, a szárazföldi növények rádiumtartalma is alacsony; magas háttérsugárzású területeken ellenben magasabb rádiumkoncentrációt található a növényekben.

Érdekesség, hogy a mohafélék az átlagosnál nagyobb mértékben képesek felhalmozni magukban ezeket a káros anyagokat. Így elképzelhető, hogy amennyiben például a korpafű magas rádiumtartalmú talajon terem, és ráadásul a környezete is szennyezett, akkor más növényekhez képest kissé magasabb lesz a rádiumtartalma is.

További érdekesség: egy terület szennyezettsége jól kimutatható az ott termelt méhészeti készítményekben is. Tudósok, kutatók éppen ezért úgynevezett bioindikátorokként vizsgálják a mohaféléket és a méhkaptárokat, és az így kapott eredményekből következtetni tudnak az adott terület szennyezettségére. Ezért kiemelten fontos, hogy csak tiszta területen gyűjtött, megbízható forrásból számázó gyógynövényeket és méhészeti termékeket vásároljunk!

Almásy Zsolt
radiesztéta, biotérenergetikai szakembe